BESSENYEI FERENC
kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja,
a Nemzet Színésze és több más kitüntetés birtokosának
autentikus honlapja

EGYÉB - 11


KÖNYVEK           AUDIOFELV.           VIDEOFELV.           RÁDIÓFELV.
ELŐADÓESTEK       SAJTÓ       SAJÁT ÍRÁSAI      SZEREPTANULÁS       MUNKA KÖZBEN       GALÉRIA-EGYÉB       EZ IS, AZ IS

EZ IS, AZ IS – 2.

PILLANATKÉPEK
BESSENYEI FERENC PÁLYÁJÁRÓL


MÁSODIK OLDAL


1. Tizenkét szék... – művészeti vetélkedő 1962. – helyesen 1967.
2. „Boldognak hitték, pedig rengeteg szenvedés érte...”
3. Pillanatképek Bessenyei Ferencről 1953 és 1956 között
4. Elhunyt Muszte Anna, – a Csendélet szobalánya
5. Emlékezés Mikes Lillára – a a Korona Pódium megalapítójára
6. Kiss Ilona színművésznő – az Ismeretlen fotók oldal 1. fotóján


6.
KISS ILONA SZÍNMŰVÉSZNŐ
lásd az
Ismeretlen fotók oldal 1. képét


Az Ismeretlen fotók nevet viselő oldalra feltett első fotón Feri mellett Kiss Ilona (1921-2004) színésznő áll; az a hölgy, akiről Feri halála napjáig négy fotót őrzött meg; ilyet ismerősei közül senki mással nem tett meg: Ez már önmagában is elég ok arra, hogy Kiss Ilona személyével foglalkozzam, de ezen kívül még két másik okom is van erre.
     Az első : Kiss Ilona sorsa és pályája igen érdekes és nagyon jellemző a magyar színházi életre. A második ok: 1951-ben a Teljes gőzzel című filmben ő alakította Feri feleségét. A film első részében Feri volt a főhős, a második hosszabb részben pedig Sinkovits Imre, akinek – ahogy Ferinek is – filmen szintén ez volt az első főszerepe (három kisebb szerep után). Sinkovits Imrével e főszerep kapcsán hosszabb riport készült, amiben Imre rendkívül plasztikusan és egyben nagyon szórakoztatóan és érthetően mesél a "filmcsinálás titkairól", melyeket ő is csak ennek a filmnek a forgatásán tanult meg. Ez a jól sikerült beszámoló nagyon jól beleillik a Kiss Ilona és Feri pályakezdésével foglalkozó írásba.

Elsőnek azonban következzenek a száraz lexikális adatok:
Kiss Ilona Kisiklódon (kisközség az 1920 előtti Szolnok-Doboka vm. Szamosújvári járásában) született 1921. február 28-án. Második férjével, Bródy Tamás (1913-1990) karmesterrel közös sírján a sírkövén is ez a dátum olvasható, de a lexikonokban születési éveként mindenütt az 1924-es év áll. Mind a Ferivel készült közös képei, mind életének, pályájának adatai is azt támasztják alá, hogy a lexikonok tévednek, és az 1921-es év a valódi születési dátuma.
    [Frissítés: A Farkasréti temető irodájában Kiss Ilona halotti bizonyítványa alapján megerősítették az 1921-es születési évét, valamint azt is, hogy halála napja is tévesen, illetve hiáőnyosan szerepel a lexikonokban: Halálának helyes és dátuma: Budapest, 2004. július 9. (és nem 26., amit a lexikonok adnak meg)].

Miután Nagyváradon (majdnem) elvégezte a tanítónőképzőt, Kolozsvárra ment, ahol 1939-ben, 18 évesen beiratkozott Hetényi Elemér (1866-1943) színész, rendező színészképző iskolájába. 1940-től már fellépett a Kolozsvári Magyar Színházban, majd ennek jogutódjaként 1941-ben a Kolozsvári Nemzeti Színház szerződtetett tagja lett: az 1942-43-as évadra pályatársnőjével, Bázsa Évával innen kapott egy évi szabadságot. Ezt az időt mindketten a Miskolci Nemzeti Színházban töltötték, ahol nagyon sok szerepet játszottak, és ahol Feri is ebben az évadban lett első ízben tag. Kiss Ilona a következő évadban Kassán játszott.
     Itt ismerkedett meg Both Béla (1910-2002) színész, rendező és színházvezetővel, aki 1932 és 1939 között Móricz Lili férje volt. E házasságának felbomlása után néhány évvel, de még 1945 előtt elvette Kiss Ilonát.
     A háború után együtt mentek fel Budapestre, ahol Both Béla először a Szabad Színházat (1945 áprilisától júliusig), majd a Magyar Színházat (1945 októberétől 1946 nyaráig) alapította és vezette. Kiss Ilona mindkét színháznak tagja lett; először a Szabad Színházban (ez a társulat a Zeneakadémia kistermében tartott előadásokat) játszott, még pedig nem is akármit: Brecht Koldusoperájában ő volt Korcsma Jenny. (Partnerei mind jól ismert színészek voltak, például Völcsey Rózsi, Soós Lajos, Kemény László, Móricz Lili, Pártos Géza, Horváth Tivadar, Pásztor János, Szilágyi Bea (aki később a Nemzeti Színház titkárnője, és 1956 után Páger Antal felesége), az alig 20 éves Kállai Ferenc és még sokan mások. A darabot Rácz György rendezte, aki később a rádió rendezője lett, és ilyen mínőségében sokat rendezte Ferit).
     A Szabad Színház megszűnése után Both Béla a Magyar Színházba szervezett társulatot. Itt Kiss Ilona négy darabban játszott, melyekből háromban már férje rendezte.
     Ezután Kolozsvárra vezetett vissza Kiss Ilona útja, ahol 1947-ben két darabban játszott, az egyikben Bara Margittal és a későbbi híres rendezővel, Harag Györggyel együtt.

Az 1948-49-es évadot a Both Béla rendező-Kiss Ilona színésznő házaspár a Szegedi Nemzeti Színházban töltötte, ahol ekkor Bessenyei Ferenc – ugyan a pécsi társulat rendes tagjaként – vendégszereplőként játszott.

(A jobb oldalon látható kép Miskolcon a Városbíróság - Színészek futballmeccsen készült 1943. április 11-én. Középen Feri előtt kezében zászlóval áll Kiss Ilona. A kezdőrúgást – az újságok tanúsága szerint – Komlós Juci rúgta ugyan, de a zászlóból arra lehet következtetni, hogy azért a többi népszerű színésznőnek, köztük Kiss Ilonának is jutott valamilyen szerep a meccsen.)

Feltéve: 2023. szeptember 11 és 12.

Mielőtt folytatnám Kiss Ilona pályának bemutatását, felteszek két megható megemlékezést, amiket az interneten találtam Kiss Ilonáról.

Katona András 2010 körüli bejegyzése:

Kiss Ilona, talán sokan a nevét sem ismerik már. Pedig kiváló primadonna volt, fekete a szőkék között. Először pont ebben a szerepben láttam a Három tavasz-ban. Mellékszereplő volt, fontos, de mellékszereplő, mégis azonnal megjegyeztem a nevét. Levegője volt.
     Erdélyből került Magyarországra, Páger egy vidéki vendégszereplése alkalmával fedezte fel, és hozta fel Budapestre. Közös filmjük is volt, melynek főszerepét játszotta, egy megesett lányt. Szívszorító alakítás.
     Az Erzsébetvárosi színházban [=Szabad Színház] Kocsma Jennyt játszotta polgárpukkasztóan.
     Temperamentumos színésznő volt. Ő volt Tangolita a Bál a Savoyban c. operettben, a Boccaccio kikapós Izabellája. Majd Honthy betegségei alatt átvette szerepeit. Sok előadáson játszotta Cecilliát, majd Fleuryt a Luxemburg grófjában.
     Utolsó szerepe az Elveszett keringő volt. Ebben Liszt édesanyját alakította. Dala ma is visszacseng fülembe. [Bródy Tamás: Elfelejtett keringő: Zenés játék Liszt Ferenc életéről; rendező: Kazán István, koreográfus: Hidas Hedvig; bemutató: 1972. 04. 14.]
     Hosszú évekig hír sem jött felőle. Egyszer ugyanarra a buszra szálltunk. Bár eltelt vagy húsz esztendő, nem lehetett nem megismerni. Világos kiskosztüm, egyenes tartás, barna konty a fején. És valószínűleg azon a járművön csak én tudtam, hogy ez a hölgy egykor – talán, nem is olyan rég – a közönség vastapsára hajolt meg esténként az Operettszínház színpadán.

Szigethy Vera 2012-ben írt üzenete:

És ne feledjük, amiben a legszebb volt, a Szelistyei asszonyok Annája. Nála dekoratívabb, szebb, színésznőt el sem lehet képzelni. Szép mély búgó hangjával. Életben is kedves, közvetlen, természetes ember volt. Teljesen elfedve halt meg, az újságban csak úgy mellékesen említették halálhírét. Ugyanígy feledkeztek el abszolút-hallású, remek karnagy és zeneszerző férjéről, Bródy Tamásról. Sajnos.

E két szem- és fültanú megemlékezéséhez szomorúan teszem hozzá, hogy a Farkasréten eltemetett előadóművészek sírjának védettségéért a Nemzeti Örökség Intézetéhez 2018 januárjában benyújtott kérvényben felsorolt művészek között szerepelt Bródy Tamás (1913-1990) Liszt Ferenc-díjas karmester, zeneszerző és felesége sírja [43/3-1-26] is. A NÖRI azonban a 92 védettségre beterjesztett művész-sír közül mindössze 24-nek adta meg a védettséget, a többit, köztük a Bródy-Kiss házaspár sírjára kért védettséget elutasította. [Lásd ezzel kapcsolatban a következő dokumentumokat: Színházi és filmes szakemberek "védett" sírjai a Farkasréti köztemetőben; – Kérvény; – Film- és színművészek sírjai a Farkasréti temetőben]

Ugyanakkor örömmel töltött el, hogy a Fővárosi Operettszínház fennállásának 100. évfordulója alkalmából idén tartott gálán Kiss Ilona arcképét és nevét is bemutatták, valamint az is, hogy Feri a Szabó Évával 1989-ben folytatott rádiós beszélgetésben „Olyannak fess le, amilyen vagyok…” – születésnapi portré Bessenyei Ferenccel a vidéki női színész-kollégái közül Kiss Ilona és Bázsa Éva nevét említette.

a MAGYAR ÉLET című újság 1943. február 28-i számában "nt" aláírással megjelent interjú Kiss Ilonával

Közönség kérdez, – Színpad felel . . .
Miskolc, [1943] február 27.

Az idegen asszony próbája megy a színpadon. A színészek próbálgatják szerepüket, most még a „súgó” nyilvános szereplésével. A miskolci színtársulat egyik legértékesebb tagja, Kiss Ilona éppen partnerével, Bessenyivel próbálja jelenetét, Deák Lőrinc főrendező irányítása mellett. A legnagyobb csendben megy a próba, jövő héten kedden lesz a bemutatója [szerk.: jövő kedd, azaz március 2-án, azaz 3 (három) napi próba után; majd újabb három nap, és március 5-én már újabb premierje lesz mindkettőjüknek: az Idegen asszonyban szerelmespárt alakítanak, az új darabban pedig apát és lányát].
     Vége az első próbának, Kiss Ilona hozzánk jön, beszélgetni kezdünk a csínos „tanítónő”-vel, aki nincs az a pénz, hogy meg tudna válni a színháztól.

– Hogyan jutott arra a gondolatra, hogy színésznő legyen?
     – Komolyan mondom magának – mondja kedvesen –, amikor már megszülettem, bennem volt az a valami, ami a színpadra vonzott. De ekkor még igen nehezen ment minden. Beiratkoztam a nagyváradi tanítónőképzőbe, azt elvégeztem, de sehogy sem tudtam az akkori világban álláshoz jutni. Magyar tanítónőre akkor az idegen megszállás alatt nem igen volt szükség. Kolozsvárra utaztam, ott beiratkoztam Hetényi Elemér színiiskolájába. Érdekes volt, az egyik csütörtökön mentem először és már vasárnap a Hamupipőkében főszerepet játszottam.
     – Mi a legszebb emléke Kolozsvárról?
     – Életemben soha nem fogom elfelejteni, hogy amikor már aktív színésznő lettem és a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz kerültem a felszabadulás utáni első március 15-én [szerk.: 1941. március 15.: Észak-Erdély visszacsatolásakor] –, ami egyike volt a legnagyobb kolozsvári ünnepségeknek –, az Ocskai brigadéros főszerepét játszottam átütő sikerrel.
     – Igaz, hogy maga is a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja?
     – Igen. Én és Bázsa Éva egy éves szabadságon vagyunk.
     – Volt már valamikor Miskolcon?
     – Soha életemben. Amikor megismerkedtem Földessy igazgató úrral, oly sok szépet beszélt erről a városról nekem és Bázsának, hogy mindketten ide szerződtünk. De nem csalódtam Miskolcban. Igazán kedves város.
     – Milyen szerepet szeret alakítani?
     – Nekem mindegy, csak megfelelő szerep lehessen. Nem sztár, hanem színésznő akarok lenni! Ami igaz, én prózai hősnőnek szerződtem Miskolcra, de úgylátszik operettprimadonna szerepek is jól fekszenek.
     – Nem vágyik a tanítói pályára?
     – Őszintén szóljak? Nem. Csupán amikor elkeseredek, akkor jut eszembe, hogy tanítónői pálya is van a világon. De igen keveset gondolok rá. Az igaz, ez a pálya sokkal nyugalmasabb lenne számomra, minr a színészpálya, de én már nem tudnék kisnebulókkal foglalkozni. Tudom, ha oda is kerülnék, mindegyikből színészt, színésznőt csinálnék . .

Az ügyeletes csenget, tovább megy a próba. Kiss Ilonának jelenése van, kedvesen búcsúzik, nem akar lekésni fontos szerepéről . . .


folytatás hamarosan következik

Feltéve: 2023. szeptember 11 és 12.


ELEJÉRE


     ÉLETE         SZÍNHÁZ         FILM-TV         KEZDŐLAP         EGYÉB         KÉPGALÉRIA