Férjem, a Komédiás címmel Bessenyei Ferencről a feleség, B.
Élthes Eszter (fotó) írt megdöbbentően őszinte, igencsak tanulságos
könyvet. A Színészóriásról készült vallomás tanulságul szolgálhat a
szakmának és a nagyközönségnek egyaránt. A kötetben szereplő pályatársak
is köszöntötték a mű főszereplőjét. ![]()
 |
| B. Élthes Eszter - Bessenyei Ferenc - Törőcsik Mari
|
| |
A Nemzeti Színház I. emeleti foyer-jában november
24-én délután három órakor mutatták be bensőséges ünnepség keretében
B. Élthes Eszter könyvét.
Mintha színházi bemutató lett volna a
Nemzeti Színházban: jött a kíváncsi közönség, s jöttek a
pályatársak. Nemcsak Bessenyei Ferenc régi játszótársai, Törőcsik
Marival az élen, hanem az új nemzedék képviselői is megjelentek.
Azok, akiket Bessenyei inkább csak a nézőtérről ismer, de sokra
tartja tehetségüket. Ők egy kis önálló műsorral is köszöntötték a
Színészóriást, és azt a nagyszerű asszonyt, aki immár közel három és
fél évtizede Bessennyei élete-párja és őrzője. (Asszony még ilyen
sokáig nem tartott ki mellette.)
Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója önfeledt, boldog
köszöntőjében hangsúlyozta: hol másutt, mint a Nemzeti Színházban
kell bemutatni egy Bessenyei Ferencről készült kötetet – s a színház
ezt örömmel tette.
|
B. Élthes Esztert (fotó) valójában nem
mint színészfeleséget, nem mint építészt vagy fogorvost, hanem mint
írónőt ismertem meg a nyolcvanas évek közepén. Még kéziratban
olvas(hat)tam Óda az erotikáról, avagy a szexualitás védelmében című
munkáját, amely nyers szókimondással és éleslátóan mutatta be azt,
amiről akkoriban nem igazán illett beszélni. (Hol voltak akkor még a
bulvárlapok, vagy a kereskedelmi csatornák pornó- és erotikus
filmjei!) Mindezen túl az oldalakon átütő erővel tört elő B. Élthes
Eszter pengeéles logikája. Játszi könnyedséggel vetette papírra
azokat a pszichológiai megfigyeléseit, melyeket szakmabeliek is
megirigyelhettek. S mindemellett remek humorral, iróniával, nagyon
jól írt. A kéziratból 1987-ben könyv lett, amely hangos sikert
aratott. Ha akkoriban két ember összehajolt, rögtön ez a könyv lett
a téma, s nem volt olyan író-olvasó találkozó, ahol így vagy úgy ne
került volna szóba.
Némi szünet után jelentek meg Eszter további
munkái, az Óda a szellemhez, avagy az emberiség védelmében, majd A
pokol országútján.
Ilyen előzmények után, amikor hírét vettem, hogy javában dolgozik
újabb könyvén, amely a férjéről szól, első gondolatom az volt: ő az
az író, aki a Színészfejedelemről eredeti megközelítésben igazán jó
könyvet tud írni. Hányszor gondol arra a közönség, hogy vajon az a
komédiás, aki annyi irodalmi hős szerepét magára öltötte, a
hétköznapokon milyen ember is lehet?
|
 |
|
 |
| A mű |
|
Kovács Zsuzsa énekel |
| |
B. Élthes Eszter maga mondta ki:
„Kutattam,
hogy mi a titka, Ferinek? Nem szobrot akartam állítani neki, mert a
szobra már áll, hanem az esendő, a szeretetre éhes embert szerettem
volna bemutatni.”
B. Élthes Eszternek sikerült, mert remekül
kitalálta azt a formát, módszert, mellyel be tudta keríteni
Bessenyei Ferencet. Mintha szociográfiát készítene, nekiállt
mélyinterjúzni a saját férjével, majd a pályatársakkal,
ismerősökkel.
|
 |
|
 |
| Vida Péter |
|
Rubold Ödön |
| |
| Így állt össze egy olyan kötet, amely egyszerre
ütköztet és szintetizál. Valamikor Vercors regénye, A Medúza tutaja
vagy Oriana Fallaci egy-egy munkája váltott ki ennyire elementáris
hatást az olvasóból.
S hogy mi is a titka Bessenyei Ferencnek, azt a könyvbemutatón
Törőcsik Mari fogalmazta meg:
„Még képes most is szeretni! Ennél nincs nagyobb dolog a Földön!”
Fotó: Kadelka László | |
