Feri a kép hátuljára ezt írta: „Mészáros Ági és mi, utolsó találkozásunk” jobbra Sinkovits Imre, balra Feri, középen Mészáros Ági

Zorba jelmezében az öltözőben

Együtt az „költöző csapat” a Turista úton Feri Jágóval, Gőréval és a komondor Bumbival Ez a kép még a kiköltözés előtti időből származik, amikor még csak Kócos, azaz Doboka és Számum voltak a lovaink

Pilisborsjenőn az építkezés előtt

Én és Bumbi2, a komondor Feri ezt írta alá: »a két „kutya”«

Baloldalon háttal Feri

Feri háló- és

lakószobája

A nappali előlről

és hátulról

Feri ide gyakran hívott vendégeket, a képen Simándy Józseffel és Sas Józsival

illetve Németh Sanyival és Csenterics Ágival

A munka közepében, elől az épülő lovarda, hátul a ház

Feri a jobb oldali kép hátuljára ezt írta: „építek – nem 'Akármit'? – Na!”

Itt pedig ez áll a kép hátulján „ez a ház is az anyém volt – Nem csak a ló”

Feri kedvenc lovával, Dobokával

Az elsőnek behozott német csikókkal

A kiskunhalasi lovaspálya lelátóján

És lovaglás közben a későbbi lajosmizsei tanya udvarán

Közös lovaglás a frissen vásárolt lajosmizsei tanyán

A kép hátuljára ezt írta: »ez is a közös játék „öröme”«

Az 1988-ban megjelent Bessenyei című könyv egyik bemutatóján Deák Attilával, a könyv szerzőjével

Feri dedikálja a könyvet és a szintén ekkor megjelent lemezeit

A Hegedűs a háztetőn című darabot másodszor 1985. május 24-én mutatja be a Budapesti Operettszínház nagyjából ugyanazzal a szereplőgárdával, mint 1973-ban. A darab zeneszerzője ekkor jön megnézni az előadást, amitől el van ragadtatva. Földes Anna így ír a Bessenyei című könyvből erről a látogatásról: »A legértékesebb dícséretet Bessenyei a legilletékesebbtől kapja. A komponista Jerry Bock, aki csak a felújításon láthatta a magyar Tejesembert, elragadtatva nyilatkozik a budapesti csapatmunkáról, és arról, hogy ezt az előadást súlyosabbnak és komolyabbnak látta, mint jó néhány színházban. A helyszín itt az operettszínház, de nem operettesen játsszák. Bessenyei pedig „az egyik legkitűnőbb Tevje, akit valaha láttam. Talán nem is játszotta még soha ezt a szerepet ilyen hatalmas, robosztus egyéniség. És micsoda roppant hangja van” (Esti Hírlap, 1985. V. 31.).«

Feri az előadás után a zeneszerővel

Tevje, a feleségével, Halász Arankával

Tevje családjával, lent az a szöveg, melyet e kép hátuljára írt:

Ez a lenti kép hátoldala. A vizsgázó kislány köszönő sorai alá Feri ezt írta: „ez a lányok vizsgája segítettem neki”

A fenti kép hátoldala: A „családom” „Anatevkából” „szépek”

Bessenyei Ferencre mindig jellemző volt mások segítése. E két kép akkor készült, amikor az operett studióban vizsgázó lányoknak végszavazott A baloldali lánynak 1992-ben a jobb oldalinak 1994-ben, amikor a Hegedűs már nem is volt műsoron, nyilván azért van itt már civil ruhában

1997-ben veszik fel a lábnyomát a „Halhatatlanok” közé

1994-ben Vas Gáborral, amikor még énekórára járt hozzá a belvárosba

Simándy Józseffel régi fényképeket nézegetnek

Ezt a piros Mercedest azután vettük, hogy a második vajszínű Mercedesét (ami előtt a fenti képen Vas Gáborral áll) ellopták a háza elől Ezt a piros kocsit töri 1996-ban totálkárossá Éppen Simándy Józsefet viszi valahova (Itt látszik csak igazán, mennyire kövér volt ebben az időben)

A tanyát 1990 nyarán kezdtük el építeni

Már csaknem egy éve a tanyán laktunk, amikor az udvar kikövezése következett

A már kész, de teljesen nyers lakóépület előtt

A féligkész istálló előtt

És évekkel később a már belakott tanya

A régi és az új háziállataink: a két vizsla, Jágó és Lükü a régiek, és az ölemben levők az újak: Apróság, a kuvasz, Pici, a fekete puli, és Kiscili, az első macskánk kölyke, aki új is, meg régi is

Évekkel később Feri a már jócskán megnőtt Aprósággal és Picivel, és az igencsak megöregedett Lüküvel

A hathetes Lükü a már felnőtt Jágóval Pilisborosjenőn, még abból az időből, amikor Jágó nem óhajtott Lüküvel érintkezni. Lükü azért kapta ezt a nevet, mert ahogy megérkezett hozzánk, első dolga volt, hogy megrúgatta magát egy lóval

Életünk első macskája, Cili, aki az építkezés alatt költözött a tanyára, de télire felvittünk Borosjenőre, ahol a házból mindig Feri ablákán át járt ki-be

Dobokával Lajosmizsén

Eleinte Feri még itt is lovagolt

Dobokával a karámnál

.. és bent az udvaron

Együtt a tanyán

Feri az udvaron, amikor az még tele volt virággal (mikor megnőttek a fák, a virágok eltűntek)

Az Agárdy Gábor festette Othello-kép előtt Feri ezt írta a képre: „Othello és én”

Hátunk mögött a régi Nemzeti egy darabkája (Gobbi Hilda ajándéka) és az Othello kép

Feri mögött a falon a „színész-diplomája” amit azok a színészek kaptak, akik nem végeztek főiskolát

80. születésnapjára a nemzeti Színház igazgatójától falovat kap ajándékba a hivatalos köszöntőn

2000. június 24-én megkapja a Magyar Örökség díjat

Riport a tanyán egy téli napon (különben a felvételek mindig kint az udvaron készülnek, a stábot nem szívesen engedjük a házba)

Szavalás közben

Széles Annával egy rendezvényen

Pók Edinával a József Attila Színház öltözőjében Pósalaky úr jelmezében

A rádió Márványtermében szaval, jobbra Rapcsányi László

Végre az eredeti testsúlyával

2001. márciusában Komlós Jucival, akivel egy napon születtek, és akivel majd 3 év múlva együtt ünnepelnek a Nemzetiben

2004. március 27-én, a Madách Színházban Hegedűs D. Géza köszönti a Színházi Világnap keretében

A nyári konyhában a napi sajtót böngészi

2004. július 17-én a hívekkel a kápolnánkban bemutatott szentmise után A háttérben Weigl atyával beszélgetek, aki majd a temetési szertartását végzi

2004. augusztusában Csenterics Ágival, aki oly sok riport után, most az utolsó tanyai riportját rendezi

Feltéve: 2012. április 17.