Hubay Miklós 1918-ban született Nagyváradon. Első darabja már a Magyar Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben. Az első magyar musicalt Vas Istvánnal és Ránki Györggyel alkotta meg Egy szerelem három éjszakája címmel. A hosszantartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974-1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Közben 1981-től öt éven át a Magyar Írószövetség elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. 1987-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke, ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában. Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, Tüzet viszek, Búcsú a csodáktól, Ők tudják, mi a szerelem, Hová lett a Rózsa lelke?, Elnémulás. Legutóbbi könyvében, gazdagítva vele elméleti munkáinak sorát, Madách Imre Az ember tragédiájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba „Aztán mivégre az egész teremtés?” címmel. Főbb díjai: József Attila-díj (1955, 1965, 1975), Kossuth-díj (1994), Róma Város Díja (1997), Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003), Arany János-díj (2004), Prima Primissia-díj (2005) író drámaíró műfordító forgatókönyvíró egyetemi oktató szerző dramaturg József Attila-díj (1955, 1965, 1975) Déry Tibor-díj (1988) Kossuth-díj (1994) Szép Ernő-jutalom (1997, 2007) Tekintet-díj (2000) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003) Prima Primissima díj (2005) xxxxxxxxxxxxx Hubay Miklós (Nagyvárad, 1918. április 3. – Budapest, 2011. május 7.[3]) Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1936–1940 között. 1942-től Genfben ösztöndíjas. Első darabja már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt. Állásfoglaló tanulmánykötete: Nemzeti színjátszás - drámai magyarság. Színpadi bemutatója 1942-ben volt a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Budapesten szerkesztőségi titkára lett két idegen nyelvű szemlének, amely genfi ösztöndíjhoz segítette, ahol aztán 1946-ban a Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett. Ekkor francia anyanyelvű íróbarátaival magyar költők (főleg József Attila) fordításait kezdeményezte, továbbá a következő években Hubay segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után 1949–1957 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, s 1955–1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított (pl. Marceau, Miller, Sartre, Moliere darabjait). Petrovics Emil felkérésére született zenei alapszöveg a C'est la guerre. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben. Az első magyar musicalt Vas Istvánnal és Ránki Györggyel alkotta meg Szinetár Miklós zenés színháza számára: Egy szerelem három éjszakája. Ezután született bravúros egyfelvonásos sorozata, az 1968-ban Márkus Lászlóval bemutatott Néró játszik, amely népszerűvé vált Olaszország nagyvárosaiban, fesztiváljain és franciaországi előadásokon is. A hosszan tartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974–1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Később jelentős funkciót vállalt idehaza is, 1981-től, 5 éven át a Magyar Írószövetség elnökeként. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. Emellett tovább alkot: A zsenik iskolája tartalma: „27 rövid dráma” egyedülállóan mutatja Hubay rendkívüli hajlamát a fordulatos egyfelvonásosok írására. Hubay a firenzei évek után ismét kapott közéleti szerepet Magyarországon: 1987–1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től 10 évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke, ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában. 1997–1998-ban a debreceni Csokonai Színházban szerepelt műsoron a Hova lett a Rózsa Lelke? című világtörténelmi tragédiája. 2004-től megindult drámái összkiadása, az Elektra Kiadóház gondozásában. Művei[szerkesztés] Nemzeti színjátszás, drámai magyarság (tanulmány, 1941) Hősök nélkül (dráma, 1942) Coq d'Esculape (1945) François Rabelais (tanulmány, 1953) Egy magyar nyár (dráma, 1954) István napja (dráma, 1955) C'est la guerre (dráma, 1958) Három csésze tea (egyfelvonásos, Koppányi Jánossal és Szepes Máriával, 1959) Tavaszi mise (elbeszélés, 1960) Népi komédiák (dráma, 1960) Hősökkel és hősök nélkül (drámák, 1964) A megváltó mutatvány (tanulmány, 1965) Játékok életre-halálra (drámák, 1968) Antipygmalion (dráma, 1968) Úton és itthon (tanulmány, 1970) Nerone é morto? La Sfinge (1970) Tüzet viszek (drámák, 1971) Aranykor (tanulmányok, 1972) Színház a Cethal hátán (színmű, 1974) Néronissime ou l'Empereur s'amuse (1975) A zsenik iskolája (drámák, 1977) A szív sebei (drámák, 1978) Napló nélkülem (tanulmányok, 1978) Búcsú a csodáktól (drámák, 1979) Világvégjátékok (drámák, 1980) A dráma sorsa (esszék, 1983) Fiatal nők kékben és pirosban (dráma, 1983) Végtelen napjaim I.-II. (naplójegyzetek, 1996–1997) Törtaranykor (írások, 1997) Hová lett a Rózsa lelke? (drámák, 1997) "Talán a lényeg..." Olvasói és tanári napló a magyar líráról (napló, 1998) Kívül Magamon (drámák, 2004) Gím a fekete csalitban (drámák, 2005) Lélegzetvisszafojtva (drámák, 2006) Lábnyomok a porban (drámák, 2007) Két kuruc beszélget (Csillaghy Andrással, 2008) "Aztán mivégre az egész teremtés?" (2010) Színházi munkái[szerkesztés] A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerző-fordító: 93-36.[4] Szerzőként[szerkesztés] Egy magyar nyár (1954) A beszélő köntös (1954, 1963) István napja (1955) Egyik Európa (1957) C'est la guerre (1958, 1962, 1968, 1975, 1983, 2001) Ők tudják, mi a szerelem (1959, 1970, 1993, 1995, 1999, 2014) Egy szerelem három éjszakája (1961, 1964–1966, 1970, 1974–1975, 1978, 1981, 1984–1985, 1991, 1993, 1998–2001, 2004–2005, 2007–2008) Csend az ajtó mögött (1963) Késdobálók (1963–1964, 1982, 2006) Szüless újra, kedves (1965) Felismerés és búcsú (1965) Szfinx (1966) Római karnevál (1967, 1983, 1988) Nero játszik - a fenevad hét komédiája (1968) Antipygmalion (1968, 1982, 2014) Fiatal nők kékben és pirosban (1969) Akik ifjú szívekben élnek (1969) A szfinx, avagy búcsú a kellékektől (1970, 1979) Lélegzetvisszafojtva (1970) Tüzet viszek (Feltámadás nincs) (1970, 1972, 1980, 1985, 1988, 1995, 2000) Álomfejtés (1971) Színház a cethal hátán (1973) Isten füle (1973) Én vagyok Ravelszki (1979) A síró nő, avagy az efezuszi özvegy (1981) A túsz-szedők (1981, 1984) Itt valami ketyeg (1982) A zsenik iskolája (1982, 1999) Különös nyáréjszaka (1983) Freud, az álomfejtő álma (Különös nyáréjszaka) (1984, 2003) A cethal hátán (1995) Hová lett a Rózsa lelke? (Nizsinszki) (1997, 1999) Te Imre, itt valami ketyeg (1999) Elnémulás (2004, 2006, 2010) Egy faun éjszakája, avagy hová lett a rózsa lelke? (2006) Íróként[szerkesztés] Együtt és egyedül (1966) Kszanaksz (2008) Oly korban éltem én e földön (2009) Fordítóként[szerkesztés] Kornyejcsuk: Bodzaliget (1951, 1954) Musset: Vagy ki vagy be (1955) Pogogyin: A Kreml toronyórája (1955) Sartre: Főbelövendők klubja (1956) Csepurin: Tavaszi áradás (1956) Sheridan: A rágalom iskolája (1957, 1960) Marceau: A tojás (1957, 1980, 1994) Miller: A salemi boszorkányok (1961, 1965, 1970, 1974, 1976, 1979, 1981, 1990, 1998, 2001–2004) Merle: Korinthoszban többé nem hal meg senki (1963) Schéhadé: Ibolyák (1963) Giraudoux: Párizs bolondja (1966) Sartre: A legyek (1966, 1989) Kafka: A per (1966) Hecht-McArthur: Rendkívüli kiadás (1967) Rolland: A szerelem és a halál játéka (1975) Ketten egy személyben (1999) Filmjei[szerkesztés] Bakaruhában (1957) A harangok Rómába mentek (1958) Micsoda éjszaka! (1958) Kard és kocka (1959) Pár lépés a határ (1959) Csutak és a szürke ló (1961) Katonazene (1961) Pesti háztetők (1962) Angyalok földje (1962) Az utolsó vacsora (1962) Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) Egy szerelem három éjszakája (1967, 1986) Az utolsó kör (1968) Római karnevál (1974) A párkák (1975) Ki látott engem? (1977) Ők tudják, mi a szerelem (1985) Zenés Tv színház (1986) A Teremtéstől az Emberig (2009) Díjai[szerkesztés] József Attila-díj (1955, 1965, 1975) Szocialista Munkáért Érdemérem (1971) Munka Érdemrend arany fokozata (1972, 1978) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1979) Madách-díj (1983) Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1984) Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1987) Déry Tibor-díj (1988) Kossuth-díj (1994) Nemzeti Színház drámapályázatának díja (1995) Cívis-díj (1996) Az Év Könyve-jutalom (1996) Szép Ernő-jutalom (1997, 2007) Via di Ripetta-díj (1997) Róma város díja (1997) Tekintet-díj (2000) Demény Pál-emlékérem (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003) Arany János-nagydíj (2004) Olasz Szolidaritás Csillag-rendje (2005) Prima díj (2005) Hazám-díj (2006) Babits Mihály Alkotói Emlékdíj[5] (2008) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx